|
Dialóg Rendezvények
„Magyarországi vállalkozások esélyei a csatlakozás után”
I. Bányászat Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégák, Tisztelt Előadók!
Mindenekelőtt köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat, jelenlétük visszaigazolás a tematika aktuális voltára. Először is engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassam a Szervezőket, a felkért Előadókat, a Meghívottak körét, és ismertessem a Rendezvénysorozat Célkitűzéseit.
Szervezők: M’átrix11 Iroda az Európa Universitas Kft. stratégiai divíziója, a Dialóg Iroda pedig az alakulóban lévő Európai Gazdasági Párbeszéd Alapítvány munkaszervezete. Pál Attila ügyvezető, Maus György tudományos tanácsadó. Előadóink:
- A Vállalkozók nevében Radács Ferenc, a VOSZ elnöke tartja meg rövid bevezető előadását.
- A Bányászatról szóló fő előadást Dr. Esztó Péter, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke tartja, melyet a NATURA2000 bányászati ágazatra gyakorolt hatásával egészíti ki.
A bányászattal kapcsolatos környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi új egyablakos hatósági eljárást Tolcsvai Rózsa műszaki ig. h. ismerteti a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség részéről.
- A bányászattal kapcsolatos logisztikai lehetőségekről a MÁV Rt. árufuvarozási üzletág igazgatója, Horváth Zsolt Csaba tart előadást (full 7,3 MB).
Meghívottaink:
A meghívottakat a piaci és gazdasági szereplők, a döntéshozók, továbbá a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, a Dunaújvárosi Főiskola, és BME hallgatói köréből válogattuk.
Célkitűzéseink:
· Magyarországi vállalkozások esély-koordinátáinak feltárása;
· Szakmai rendezvények előkészítése, szervezése;
· Gazdasági és politikai háttér-vizsgálatok;
· K+F erőforrások valamint humán erőforrások detektálása.
Néhány észrevétel a Gazdasági Tér változásáról:
· 1989-ben Magyarország, lényegében a mohácsi vész óta először visszanyerte teljes külpolitikai szuveneritását.· 1998-ban Magyarország tagja lett a NATO-nak.· 2004 májusától Magyarország teljes jogú tagállama az Európai Uniónak.Néhány kérdés felvetés:
· Élni tudnak-e a magyarországi vállalkozások a világ egyik legnagyobb, mintegy 450 millió lakossal bíró uniós belső piac előnyeivel?
· Rendelkeznek-e a hazai gazdasági és politikai döntéshozók tagállami kereteken belül uniós érdekérvényesítési képességgel?
· Hasznosul-e Magyarország előnyös gazdaságföldrajzi fekvése a hazai vállalkozások esetében, különös tekintettel a versenyképességre, a szellemi tőkeexportra, illetőleg a humán erőforrásra?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, felkérem Radács Ferenc elnök urat, hogy előadását tartsa meg.
Budapest, 2005. január 19.
|
